Üdvözöljük honlapunkon!

Siklós, Magyarország legdélebbre fekvő városa, történelmi és műemléki nevezetességeiről ismert kb. 10.700 lakosú település, amely egyben a térség kulturális, kereskedelmi és gazdasági központja. A települést délről a Dráva-síkság, északról pedig a Villányi hegység határolja, s eme földrajzi elhelyezkedés is igen jelentősen befolyásolja időjárásunkat. A hegységtől délre kialakult egy speciális, szubmediterrán mikroklíma, itt a földközi-tengeri hatások sokkal erősebben érvényesülnek, mint általában máshol az ország területén. A meleg déli szelek könnyen elérik e tájat, a hideg északi szelektől pedig védi a hegység, illetve távolabb a Mecsek. A környék alapkőzete is igen fontos szerepet játszó helyi hőmérséklet szabályzó tényező, ugyanis a mészkő – amely itt jellegzetes – gyorsan felmelegszik, napközben tárolja ezt a hőt, majd éjjel újra kisugározza. Mind e hatásoknak együttesen köszönhető, hogy ez, az erre a környékre jellegzetes mikroklíma alakult ki, melyre jellemző a korai tavasz, forró nyár, hosszú ősz, enyhe tél, s amely továbbá a vegetációban is megnyilvánul. Az éghajlat alapvetően fontos eleme a napsugárzás, bár Magyarországon nem itt a legtöbb. A napsütéses órák száma errefelé évente 2050-2100, ami körülbelül 100 órával alacsonyabb, mint a legtöbb napsütést élvező délalföldi területeken, de még mindig jelentős.

Az évi középhőmérséklet 11 Celsiusfokot meghaladja, s ami jól mutatja a Villányi-hegység éghajlatbefolyásoló szerepét, hogy a hegységtől északra 2-4 fokkal általában alacsonyabbat mérnek, mint a déli oldalon (nyugat-keleti vonulata felfogja a mediterrán cirkulációs hatásokat). Országosan a fagyos, téli, zord napok száma itt a legkevesebb (20-25 között), itt a leghosszabb a fagymentes időszak, s a nyári forró napok száma is itt a legtöbb ( 70-80 nap ). A csapadék évi átlagos mennyisége 676 mm. , ami a megyén belül elégtelen nedvességű, mérsékelten száraznak minősül. Mindez a természeti környezet is nagy szerepet játszott a település kialakulásában. Már az i.e. X. században a vaskori emberek felismerték ezen adottságokat, mert ettől kezdve folyamatosan lakott volt e terület. Valószínűleg a kedvező klíma s a gazdag vadállomány lehetett az a tényező, amely idecsalogatta őket.

Egy kis történelem…

Az i.e. III.–IV. században kelta pannonok és illírek éltek itt, majd időszámításunk kezdete körül a Római Birodalom foglalta el, akik a II. században kiépítették az összefüggő úthálózatot. Ennél a helyi lakosok korábban használt hagyományos kereskedelmi útvonalait is figyelembe vették, így alakult ki a Villányi- hegység déli részén futó, Mursát (Eszéket) és Sopianaet (Pécset) összekötő főút. Siklós környékén több római villát is magtaláltak és kiástak (Máriagyűdön és Nagyharsányban) , ám az itt épült Serena települést és castrumot sajnos nem (talán éppen a mai várdombon állt, a vár helyén, és romjainak helye adott volt a később felépült vár számára). Annyi viszont bizonyos, hogy a várdombtól délre római kori temető maradványait tárták fel. A VII. századból több avar sírt ástak ki, amelyek a IX. századig itt élt nép hagyatékai. Magyar törzsek Baranyában csak a X. század utolsó harmadában telepedtek le, s a sírleleteket vizsgálva a régészek arra a következtetésre jutottak, hogy e vidéket a fejedelem mondhatta magáénak. A város nevét egy 1191-ben keltezett oklevélben olvashatjuk először, mint a Kán nemzetségbeli Siklósi család lakhelyét és birtokának központját, s hogy eredetileg azt nevezték el a családról, vagy fordítva történt, azt ma már nem lehet tudni, bár valószínű, hogy Siklós a család első birtoka lehetett, s így névadóvá is válhatott. Magát a várat első ízben egy 1294-es oklevél említi, már mint meglévő virágzó várat és települést, amely már ekkor vásáros hely volt.

A település története a továbbiakban nagyvonalakban megegyezik a váréval. A már felvázolt különleges szubmediterrán mikroklímának is köszönhető, hogy az ország egyik legrégebbi és legkiválóbb borvidéke is a Villányi-hegység lejtőin alakult ki, a Villány-Siklósi borvidék. Már a rómaiak is termeltek ezen a területen bort, ásatásakkor előkerült, Bacchust, a boristent ábrázoló domborművek és sírfeliratok is bizonyítják ezt. A honfoglaló magyarok – bár valamilyen szintű borkultúrát magukkal hoztak – átvették az itt talált régi római hagyományokat, a kettő idővel keveredett, s így a mai magyar borkultúra is igen nagy mértékben kapcsolódik ehhez a vidékhez, itt élt ugyanis a Bor nemzetségből való Bor vitéz is, aki a helyi nedű lelkes híve, s szorgalmas támogatója volt. A hagyomány szerint a nemes ital róla kapta magyar nevét. A török megszállás után szerb és horvát menekültek érkeztek erre a vidékre, akik magukkal hozták a vörös bor termelésének szokását (előtte csak fehér volt itt található), s mint hogy Villány területének termőtalaja a vörös szőlő termesztéséhez kiválóan alkalmas, így a borvidék fokozatosan két részre osztódott. Siklósra a fehér borok jellemzőek, s Villányban elsősorban vöröset találhatunk.

Siklós Dél-Baranya és a Dráva medence természeti, történeti és kulturális értékekben egyik leggazdagabb települése. Jelentőségét kiváló természeti adottságai, szubmediterrán éghajlata, az itt élők vendégszeretete és a magyar történelemben betöltött szerepe adja. A település a Villányi-hegység ölelésében, a síkságból kiemelkedő dombot uraló vár köré épült. A siklósi vár az egyik legkorszerűbb hadászati létesítmény, s egyben az egyik legjelentősebb magyar reneszánsz stílusú építmény. A Siklósi, Gara, és a Perényi-család idejében nádori székhely. A rövid ideig tartó tél, a nagyon enyhe tavasz, az októberig elnyúló nyár miatt a környék minden történeti korszakban kedvelt lakóhelye volt az embernek. A rómaiak is szívesen telepedtek le a hegység közelében, építettek villákat, lakóépületeket és művelték a kerteket, szőlőültetvényeket. A római kori Serena (Siklós) dombján épült őrtorony vigyázta a várdomb alatt elkanyarodó, nyugat felé húzódó hadiutat, melyen a népvándorlás-kori népek, majd a tatár, török seregek özönlöttek a Dunántúlra.

Az első dokumentum, egy 1294-ből származó oklevél már Castrum Soklos-ról tesz említést, tehát ebben az időszakban feltételezhetően már áll a római erődítménymaradványokat is tartalmazó vár. Siklós a XIV. században a Gara - család uralkodása alatt lesz először az ország egyik központja, mint a nádor városa. 1401-ben Zsigmond magyar király és német-római császár is raboskodott rövid ideig a várban. A Gara-család birtokvesztése után 1515-től a vár és a város az ország egyik legbefolyásosabb és leggazdagabb családjának, a Perényiék birtokába kerül. Ők fejezik be a várban elkezdett erődítési és átalakítási munkákat, melynek eredményeként az akkori Siklós korának egyik legkorszerűbb hadászati létesítménye, s egyben az egyik legjelentősebb reneszánsz stílusú építménye. Az 1543.évi török hadjárat Siklóst sem kímélte, 150 évig tartó török hódoltsági időkre a művelődési központ udvarában helyreállított, Európa Nostra-díjas dzsámi emlékeztet. Az épület történetéről az itteni menüpontban, látnivalóiról programajánlatunkban olvashat. A keleti várárok helyén épült település szerencsésen ötvözte az itt élő nemzetiségek kultúráját, mely az építészeti emlékekben és hagyományokban öltött testet. A görögkeleti templom ikonosztáza, a református templom egyszerűsége és a római katolikus templom Európa-jelentőségű freskói mind-mind kedvelt kiránduló célpontjai az idelátogatóknak.

A vár építészeti emlékei, kiállításai, a római hagyományokon alapuló szőlő- és borkultúra, a máriagyűdi Mária-kultusz megismerése egész napos élményt jelentenek. A tízezer lakosú kisváros hangulatos éttermeiben, kiskocsmáiban, a Villány-Siklósi Borút Egyesület minősített helyein kínálja a tájegység jellegzetes gasztronómiai remekeit, kiváló fehér és vörösborait. A honfoglalás után a területet uraló Kán nemzetség egyik ága a XIII. század végén építette fel a korai erődítményt, melynek első írásos említése 1294-ből származik. Az ekkor már Siklósinak nevezett família tagjai a III. András halála utáni trónviszályok idején I. Károly mellé álltak, és váruknak 1316-ban ki kellett állnia az új uralkodó ellen lázadók ostromát, melyet sikeresen visszavertek. A Siklósiak csillaga 1387-ben hanyatlott le, mivel részt vettek a Zsigmond király elleni szervezkedésben. A hűtlenségbe esett családtól elvett uradalmat a századforduló környékén a Garaiak szerezték meg. 1401-ben az elégedetlen főurak fogságba vetették a királyt, aki öt hónapon keresztül Siklóson is raboskodott. Garai Miklós jelentős részt vállalt a válság megoldásában, közbenjárására Zsigmond visszanyerte szabadságát és békét kötött a pártoskodókkal. Garai Miklós 1402-től viselte a nádori tisztséget, az ország legbefolyásosabb személyei közé emelkedve. Nevéhez fűződik a vár jelentős bővítése, védőműveinek megerősítése, és magát a várost is fallal keríttette körül. A família egészen 1482-ig birtokolta Siklóst, ekkor Garai Jób halálával férfiágon kihalt.

A koronára visszaszállt erősséget Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak adományozta, akinek halála után több kézen ment át, végül a Perényi család kapta meg. Perényi Imre és fia Perényi Péter - már a fenyegető török veszély árnyékában - nagy erőfeszítéseket tettek az erődítmény védelmi képességeinek erősítésére, ezzel egyidejűleg reneszánsz stílusban alakították át a lakóépületeket. Az oszmán seregek 1543-ban jelentek meg a falaknál és több napi ostrom után - szabad elvonulás fejében - a Vas Mihály vezette védők kapituláltak. A kivonulókat azonban a törökök hitszegő módon megtámadták és legtöbbjüket lekaszabolták. Ezután egészen 1686-ig tartották megszállva, amikor Bádeni Lajos őrgróf csapatai Siklóst is felszabadították. A Rákóczi-szabadságharc idején Bottyán János tábornok kurucai egy éven keresztül tartották birtokukban, majd végleg elvesztette hadi jelentőségét. A XVIII. században a Batthyány család barokk stílusban átalakíttatta. Utolsó tulajdonosai a Benyovszkyak voltak.

A második világháború után egy évtizedig gazdátlanná vált épületegyüttes helyreállítási munkálatai 1955-ben kezdődtek el. Eredményeképpen a látogatók bebarangolhatják a várat, a több hektáros várkertet, megcsodálhatják az eléjük táruló panorámát, több kiállítást is megtekinthetnek, így például a vár történetéről, a középkori kínzóeszközökről, kesztyű- és divattörténetről, panoptikum (a Tenkes Kapitányáról) kőtár, panoptikum, vadászkiállítás, várterasz, helytörténeti kiállítás.

7800 Siklós, Vajda J. tér 8.

Tel: 72/579-427

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Belépők:

Felnőtt: 790 Ft

Nyugdíjas: 570 Ft

Diák (14-24): 520 Ft

Gyermek (6-14): 440 Ft

Fotójegy: 200 Ft/gép

Tárlatvezetés: 5000 Ft/csoport, német, angol: 6000 Ft/csoport! 15-50 főig, 50 fő felett 100 Ft/fő! Előzetes bejelentkezéssel!

Látogatási idő:

Április 15.-Október 15.-ig: Kedd - Vasárnap: 00:90-18:00-ig

Október 16.-Április 14.-ig: Kedd - Vasárnap: 00:90-16:00-ig

Ünnepnapokon is nyitva!

Hétfő szünnap, de a vár látogatható 440 Ft-os egységáron!

A várban a tervek szerint 2010-ben jelentős felújítási és rekonstrukciós munkálatok kezdődnek ezért a látogathatóságról érdeklődjön a Siklósi Tourinform Irodában!

Cím: Siklós, Felszabadulás u. 3.

Telefon: 72/579-090 Tel/Fax: 72/579-091

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Nyitva:

Június 15 és augusztus 31 között

Hétköznapokon: 09:00-17:00

Szombaton: 9:00-14:00, Vasárnap: Zárva

Szeptember 1- június 14:

Hétköznapokon: 08:00-16:00

Szombaton és vasárnap is zárva.

Siklós és a környékének további látnivalói, programajánlatai:

- Tenkes Kapitánya musical

- Siklósi zenélő kút

- Malkocs bej dzsámi

- Máriagyűdi kegytemplom

- Csoda-bogyó tanösvény

- Szársomlyó - hegy túravezetéssel

- Drávai sétahajózás

- Villányi borkóstolás

- Villányi szoborpark

- Harkányi fürdés

- Villány-Siklós borút

- Ormánság

-…és 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa – Pécs (25 km)

Siklósi galéria