 | Ma | 2206 |
 | Tegnap | 2596 |
 | A héten | 10643 |
 | Egy hete | 18033 |
 | Ebben a hónapban | 57225 |
 | Egy hónapja | 94422 |
 | Összes | 916961 |
2020. szept. 24,
Villány
Egy kis történelmi visszatekintés…
Villány már a történelem előtti időkben lakott volt, amit bronzkori leletek is tanúsítanak. A szőlőművelés eredete feltételezhetően a keltákig, bizonyíthatóan a rómaiakig nyúlik vissza. A Szársomlyó hegy oldalában feltárt római kori oltárkő felirata
A mohácsi vész idején a terület Perényi Péter tulajdonában volt. A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult, de a szőlőtermesztés nem szűnt meg, mert a közeli falvak lakói a villányi szőlők egy részét tovább művelték. Az elpusztult magyar faluba a törökök szláv, rác népességet telepítettek. Ők hozták magukkal a kadarka fajtát, és a héjonerjesztéses vörösborkészítés technológiáját. A megfogyatkozott szőlőterületet gyorsan pótolták, sőt tovább növelték.
A török uralom alatt megfogyatkozott lakosságot a XVII. század végétől folyamatosan, szervezetten pótolták főleg német nemzetiségűekkel. Betelepülésük jelentős változásokat okozott a szőlőtermesztésben és a borászatban. Magukkal hozták "Portugieser" azaz a Kékoportó szőlőfajtát is.
A falvak közelében pincesorok épültek. A kis présházakból nyílnak a rövid, ritkán elágazó nem mély pincék. Itt történt a leszüretelt és szekéren álló nagy hordókban odaszállított termés feldolgozása, erjesztése.
Villány városa három tájegység találkozásánál, a róla elnevezett hegységet keletről lezáró Templom - hegy lábánál, a Karasica parján, a mediterráneum szélén fekszik. Magyarország csúcs vörösborai ezen a dél- baranyai, kis borvidéken születnek.
Mitől kiemelkedően jó minőségű a Villányi bor?
A térség mérsékelten meleg és nedves éghajlatú. Jelentősebb mikroklímabeli eltérést a hegységi és síksági területek között találhatunk, elsősorban a kitettségéből adódóan. A délies lejtők mintegy 2-4 °C-kal melegebbek mint az északiak. A talaj felszínén ez a különbség elérheti a 20-22 °C-ot, a talaj hőmérséklete pedig a 8-10 °C-ot. A déli lejtőkön az évi középhőmérséklet meghaladja a 10,5 °C-ot. Itt a fagymentes időszak hossza meghaladja a 200 napot, az évi abszolút hőmérsékleti maximumok sokéves átlaga
Néhány szó a borokról
Villány nem elsősorban fehérborairól vált híressé. A borvidék Siklósi körzetében telepítik a fehér szőlőfajtákat, a köztudatban is a "Siklósi" név párosul ezekhez a borokhoz. Valójában több szőlőfajtákból készítenek borokat. Nemcsak késői szüretelésű, hanem friss szárazborokkal is találkozhatunk. Az itteni fehérborok különlegessége abban rejlik, hogy szőlőjük sokkal több meleget kap, mint más fehérborok, ám megfelelő borászati szaktudással, a savak megtartása mellett, ezek a fehérborok is nagyon tartalmasak lehetnek. Az egyik legfontosabb az un. "rizlingvonal", ez a domináns a vidéken.
Olasz rizling
A borvidék legtöbb fehérbort adó fajtája, a borvidék jellegzetes és meghatározó fehérborát szeptember végén, október elején szüretelik. Kétféle olaszrizling bort készítenek a borászok. Az egyik a 21 mustfokkal szüretelt, nagyobb testű és magasabb alkoholtartalmú, gazdag, tekintélyt parancsoló bor. Mandulás aromájú, illata- zamata hosszas és csendes pohárfogásra készteti a présház előtti diófa alatt kóstolgató gazdát és vendéget. Nagy bor ez, nagy gondolatok szülője. A másik fajta szerényebb 16 mustfokkal, vagy nem sokkal e fölött szüretelt, kicsit vékonyabb, talán több kesernyés, de jellegzetes rezedaillattal és -ízzel párosított bor. A fajta jellegzetessége, hogy a savakat nagyon jól megtartja, egyedül az aszályos években van egy-egy dűlőben hiány belőle., ekkor lágyabbak az olaszrizling borok. Nagyon meleg években az illat is veszíthet intenzitásából és jellegzetességéből.
Villány vörösborai...
Villány vörösborai nemcsak a borvidéket, hanem az ország borászatát is képviselik. Valójában izgalmas kalandra vállalkozik az, aki határozott céllal sorba kívánja venni a villányi vörösborokat. A borok nem egyformák, mert fajtájuk és a dűlők is különbözőek és természetesen a pincéknek is különbözik stílusuk és borfilozófiájuk. Villány attól is különleges, mert eltérő jegyek mellett az azonosság is jól látható. A villányi vörösborok már jelzik a termőhely mediterrán jellegét, ugyanakkor a fajta- karakter, illetve a borász elképzelése is határozottan megjelenik. Ezért is találhatunk szép számmal fajta és Cuvée vörösborokat is.
A villányi vörösborok három csoportba sorolhatók. Az elsőbe tartoznak a villányi hagyományos vörösborok, mely csoport a Portugieser (korábban Kékoportó), a Kadarka és a Kékfrankos borból áll. A második csoportban nemzetközi fajtákról, a nemzetközi piacon is tündöklő borokról van szó. A Cabarnet sauvignon és a Cabarnet franc, a Merlot, a Pinot noir boroknak azonban a villányi körülmények képesek egyedi jelleget kölcsönözni. A harmadik csoportba a házasított Cuvéeborok tartoznak. Ezek száma egyre nő, csaknem mindegyik borászat kidolgozta legalább egy, de inkább többféle Cuvéeborát.
Portugieser
Ez a bor Villány védjegye. A borvidék összes vörösborral foglalkozó pincészete készít ilyen bort. Ezt a szőlő fajtát korábban Kékoportó néven ismerhettük. Ez a bor képezi Villány vörösbor termékpalettájának alapját, karakterstabilitása biztos alapokat ad. Háromféle Portugieser bort lehet Villányban kóstolni. A leggyakoribb a jó évjáratú, friss- üde, könnyen fogyasztható, hordóérlelés és faíz nélküli bor. Ez a villányi vörösborpaletta "alapbora". Ezen kívül lehet primőr Portugieser bort is találni, a Márton napi ünnepségek vezetik fel a borvidék új borát, a primőr Portugiesert. Továbbá egyre nagyobb az igény a "nagy" Portugieser borokra, amellyel néhány nagyobb borászat komolyan foglalkozik. Az ilyen borok fej- vagy alacsony kordonművelésű ültetvényről, nagyon alacsony terheléssel, 17-19 mustfokkal szüretelt szőlőből készülhetnek.
Kékfrankos
A borászatoknak kevesebb, mint egynegyede készít Kékfrankos bort, de néhányan sokat fejlesztettek már a borkészítés technológiáján, arra számíthatunk, hogy a bor jelentősége a jövőben nőni fog. Vélhetően az új telepítésű Kékfrankos ültetvények sokat lendítenek majd a fajtán, hiszen termőhely érzékeny is, a hűvösebb dűlőket szereti, ezért a Pinot-noirhoz áll közelebb. A kellemes fanyar ízű, kissé savas karakter, enyhe fajtajelleges illatú Kékfrankos fontos eleme a villányi borsornak.
Cabarnet sauvignon
A Cabernet sauvignon egy olyan bor, amivel szemben mindenkinek van elvárása., mindenkiben él egy kép róla. A gyakorlott kóstolóknál ez lehet francia, esetleg kaliforniai vagy ausztrál Cabarnet sauvignon kép. A villányi fajta lehet, hogy módosít ezen a képen, nem dönti romba nagy múltú versenytársait, de felveszi a versenyt velük. A Villány legmelegebb dűlőiben termett Cabarnet igazán testes, cseres, fával ízesített robosztus bor. Egy kissé "macho". A borvidéken hagyományos bornak nevezhető, régóta jelen van. Tulajdonságai miatt sokszor házasítják, Cuvéebort készítenek belőle, egyesítik más vörösbor tulajdonságaival úgy, hogy a Cabarnet sauvignon adja a bor gerincét. Leggyakrabban a Cabarnet franc szerepel párjaként, mely bor a finomságával, összetettségével segíti társát.
Cuvée
Eredetileg a pezsgő készítéshez házasított és egalizált alapbort nevezik cuvée-nek. A mai értelemben többfajta tudatos arányban házasított bort nevezzük cuvée-nek. Az utóbbi időkben a Villányi- Siklósi borvidéken is elterjedt a többféle szőlő házasításából készült borkülönlegesség. Egyes kisebb termelők csúcsborai a legjobb vörösborok összeházasításával jönnek létre. Ilyenkor a bortörvény előírásainak megfelelően a cuvée-t alkotó szőlőfajtákat a címkén kell feltüntetni.
Programok a városban
- Vörösbor fesztivál amelyről bővebben programajánlatainkban olvashat.
- Villányi Bormúzeumról ugyancsak programajánlatainkban olvashat többet.
- Az első magyar borút a Villány-Siklósi Borút – tekintse meg programajánlatunkat
