 | Ma | 2251 |
 | Tegnap | 2596 |
 | A héten | 10688 |
 | Egy hete | 18033 |
 | Ebben a hónapban | 57270 |
 | Egy hónapja | 94422 |
 | Összes | 917006 |
2020. szept. 24,
Szársomlyó-hegy
A Szársomlyó (vagy Nagyharsány-hegy) a Villányi-hegység legmagasabb csúcsa,
A hegyet 1944-ben nyilvánították védetté. Nevében a "szár" a kopárságára utal, míg a második tag a "somlyó" a sombokrokkal hozható összefüggésbe. A Szársomlyó hegy
A Szársomlyó tájesztétikai szempontból is különleges értékű. Nyugatról tekintve tökéletes kúpnak látszik, délről éles gerincű hegycsúcsnak, míg délkeletről legfőbb jellemzője a meredek, "ördögszántotta" fal. A hegy meredek, szinte falként magasodó déli oldalát csak nagyon gyér növényzet borítja. A ritkás karsztbokorerdő és a jellemzően gyepes növénytársulásokban igen magas a mediterrán fajok aránya (20 százalékot is meghaladja).
A kőbányászat már a XX. század elején megindult a hegy keleti oldalán, ahol ma a szoborpark található. A nyugati oldalon napjainkban is folyik a kitermelés. Jóllehet, a természetvédelemnek sikerült korlátozni a bányászat területét, az mégis veszélyezteti a hegy növény- és állatvilágát. 1936 és1944 között bauxitot is bányásztak mélyműveléssel, ennek nyomai a hegy déli lejtőjén ma is láthatók.
A déli oldal meghatározó látványeleme a lejtő felső 2/3-át elfoglaló karrmező. Ez a hegyoldalban lévő bemélyedés a hegyoldalra ferdevonalú törést jelent. Kialakulása a felszínre került, helyenként sekély talajréteggel borított mészkő oldódásának köszönhető, melyet a növények gyökerei és a lezúduló vizek is elősegítettek. Ezt a karrmezőt nevezi a népnyelv "ördögszántásnak", aminek leírása megtalálható a hegy mondájában és a harkányi gyógyvíz keletkezéséről szóló néphagyományában is, ami végül is egy és ugyanaz.
A hegy mondája:
"Egy világszép nagyharsányi lányra szemet vetett az ördög. Az anya teljesíthetetlennek hitt feltételt szabott a frigy létrejöttéhez: ha az ördög egyetlen éjjel, kakasszóig felszántja a hegyoldalt, övé lehet a lány.Az ördög ekéje elé fogott hat pár fekete macskát, és szántani kezdett. Olyan jól haladt, hogy az öregasszony megijedt, és maga kezdett kukorékolni. Az ördög elhajította az ekét (ebből lett a beremendi hegy), kirázta bocskorából a földet (ebből lett a siklósi hegy), majd nagyot ugrott és bebújt a földbe. Ahol eltűnt, ma is kénes víz bugyog elő, a forrást a lány neve után Harkánynak nevezik. A felszántott hegyen ma is látszanak a macskák nyomai".
A monda után ragadt rá a déli domboldal karrmezőjére az ördögszántás elnevezés. A természet alkotta formakincs látványa erősen emlékeztet a mediterrán tengerpartokra. A hasonlóságot erősítik még a meredek, déli oldalon tapasztalható szubmediterrán mikroklimatikus hatások (már februárban is mértek 20°C-os felszínközeli hőmérsékletet, a sziklás oldalon) és a hozzá tartozó növényzet.
A csodálatos hegy a déli, a mediterrán növények utolsó menedékhelye. 75 védett növényfajból 7 faj kizárólag itt fordul elő hazánkban. A törmelékes és redzina talajok is elősegítik az egyedülálló növényvilág kialakulását.
Itt tenyészik hazánk legritkább, egyben igen híres növénye, a magyar kikerics.A hazai természetvédelem kezdeti lépéseinél, már 1933-ban védetté nyilvánították ezt a gyönyörű, kora tavasszal virágzó növényt. A hegy további jellegzetes növényei a rozsdás gyűszűvirág, a mediterrán jellegű moha, a méreggyilok, a magyar páfrány, a sallangvirág, melynek legnagyobb hazai állománya él itt.
Magyarországon egyedül itt található meg. A magyar kikerics egyben a Villányi borok szimbóluma is. A magyar kikerics ma már nemcsak a természet jelzőnövénye, hanem egy borcsalád képviselőjévé is vált. A villányi borok megkülönböztető és egyben azonosító jele a magyar kikerics, latin nevén Colchicum hungaricum JANKA. 2005-től a mediterrán hatás jelképe, a villányi borok szimbóluma. A virág 1933-tól védett növény. A villányi védett eredetű borok címkéinek jobb alsó sarkában vagy a címke alsó harmadában miniszteri rendelettel meghatározva fel kell tűntetni a kikerics grafikáját. Nem csak esztétikus, de igen találó ikon.
Beleillik abba az irányzatba, miszerint sokan szeretnénk a bort visszavezetni a természetbe, jelezni a borkedvelő társadalomnak, hogy a szőlő, a bor és a természet, növény és állat egyedei között milyen együttélés, szimbiózis található. Nagyon kevés ennyire tökéletes jelzőpáros létezik a borvilágban, mint a villányi bor és a magyar kikerics.
A törékeny, kis méretű, 5-
A hegy északi oldali növény faunája teljesen más képet mutat. Ezüst hárs, gyertyányos tölgyes borítja a lejtőket, benne lónyelvű csodabogyót, jerikói loncot vagy olasz mügét találhatunk. Néhány állatfaj is jellegzetessé teszi a Szársomlyót. Ilyen a földön megtalálható fűrészlábú szöcske, sisakos sáska, a haragos sikló és a nagyszámban előforduló zöld, nagyon fürge faligyík. A levegőben kereshetjük a ragadozó kígyászölyvet, a bajszos sárkányt a bagolylepke egyik alfaját. A hengeres fémfürkészt itt fedezték fel.
A haragos sikló elterjedése
A magyarországi kígyók leghosszabb képviselője, a 2 métert is elérő haragos sikló. Korunk.
Siklós Dél-Baranya és a Dráva medence természeti, történeti és kulturális értékekben egyik leggazdagabb települése. Jelentőségét kiváló természeti adottságai, szubmediterrán éghajlata, az itt élők vendégszeretete és a magyar történelemben betöltött szerepe adja. A település a Villányi-hegység ölelésében, a síkságból kiemelkedő dombot uraló vár köré épült. A siklósi vár az egyik legkorszerűbb hadászati létesítmény, s egyben az egyik legjelentősebb magyar reneszánsz stílusú építmény. A Siklósi, Gara, és a Perényi-család idejében nádori székhely. A rövid ideig tartó tél, a nagyon enyhe tavasz, az októberig elnyúló nyár miatt a környék minden történeti korszakban kedvelt lakóhelye volt az embernek. A rómaiak is szívesen telepedtek le a hegység közelében, építettek villákat, lakóépületeket és művelték a kerteket, szőlőültetvényeket. A római kori Serena (Siklós) dombján épült őrtorony vigyázta a várdomb alatt elkanyarodó, nyugat felé húzódó hadiutat, melyen a népvándorlás-kori népek, majd a tatár, török seregek özönlöttek a Dunántúlra.
Az első dokumentum, egy 1294-ből származó oklevél már Castrum Soklos-ról tesz említést, tehát ebben az időszakban feltételezhetően már áll a római erődítménymaradványokat is tartalmazó vár. Siklós a XIV. században a Gara - család uralkodása alatt lesz először az ország egyik központja, mint a nádor városa. 1401-ben Zsigmond magyar király és német-római császár is raboskodott rövid ideig a várban. A Gara-család birtokvesztése után 1515-től a vár és a város az ország egyik legbefolyásosabb és leggazdagabb családjának, a Perényiék birtokába kerül. Ők fejezik be a várban elkezdett erődítési és átalakítási munkákat, melynek eredményeként az akkori Siklós korának egyik legkorszerűbb hadászati létesítménye, s egyben az egyik legjelentősebb reneszánsz stílusú építménye. Az 1543.évi török hadjárat Siklóst sem kímélte, 150 évig tartó török hódoltsági időkre a művelődési központ udvarában helyreállított, Európa Nostra-díjas dzsámi emlékeztet. Az épület történetéről az itteni menüpontban, látnivalóiról programajánlatunkban olvashat. A keleti várárok helyén épült település szerencsésen ötvözte az itt élő nemzetiségek kultúráját, mely az építészeti emlékekben és hagyományokban öltött testet. A görögkeleti templom ikonosztáza, a református templom egyszerűsége és a római katolikus templom Európa-jelentőségű freskói mind-mind kedvelt kiránduló célpontjai az idelátogatóknak.
A vár építészeti emlékei, kiállításai, a római hagyományokon alapuló szőlő- és borkultúra, a máriagyűdi Mária-kultusz megismerése egész napos élményt jelentenek. A tízezer lakosú kisváros hangulatos éttermeiben, kiskocsmáiban, a Villány-Siklósi Borút Egyesület minősített helyein kínálja a tájegység jellegzetes gasztronómiai remekeit, kiváló fehér és vörösborait. A honfoglalás után a területet uraló Kán nemzetség egyik ága a XIII. század végén építette fel a korai erődítményt, melynek első írásos említése 1294-ből származik. Az ekkor már Siklósinak nevezett família tagjai a III. András halála utáni trónviszályok idején I. Károly mellé álltak, és váruknak 1316-ban ki kellett állnia az új uralkodó ellen lázadók ostromát, melyet sikeresen visszavertek. A Siklósiak csillaga 1387-ben hanyatlott le, mivel részt vettek a Zsigmond király elleni szervezkedésben. A hűtlenségbe esett családtól elvett uradalmat a századforduló környékén a Garaiak szerezték meg. 1401-ben az elégedetlen főurak fogságba vetették a királyt, aki öt hónapon keresztül Siklóson is raboskodott. Garai Miklós jelentős részt vállalt a válság megoldásában, közbenjárására Zsigmond visszanyerte szabadságát és békét kötött a pártoskodókkal. Garai Miklós 1402-től viselte a nádori tisztséget, az ország legbefolyásosabb személyei közé emelkedve. Nevéhez fűződik a vár jelentős bővítése, védőműveinek megerősítése, és magát a várost is fallal keríttette körül. A família egészen 1482-ig birtokolta Siklóst, ekkor Garai Jób halálával férfiágon kihalt.
A koronára visszaszállt erősséget Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak adományozta, akinek halála után több kézen ment át, végül a Perényi család kapta meg. Perényi Imre és fia Perényi Péter - már a fenyegető török veszély árnyékában - nagy erőfeszítéseket tettek az erődítmény védelmi képességeinek erősítésére, ezzel egyidejűleg reneszánsz stílusban alakították át a lakóépületeket. Az oszmán seregek 1543-ban jelentek meg a falaknál és több napi ostrom után - szabad elvonulás fejében - a Vas Mihály vezette védők kapituláltak. A kivonulókat azonban a törökök hitszegő módon megtámadták és legtöbbjüket lekaszabolták. Ezután egészen 1686-ig tartották megszállva, amikor Bádeni Lajos őrgróf csapatai Siklóst is felszabadították. A Rákóczi-szabadságharc idején Bottyán János tábornok kurucai egy éven keresztül tartották birtokukban, majd végleg elvesztette hadi jelentőségét. A XVIII. században a Batthyány család barokk stílusban átalakíttatta. Utolsó tulajdonosai a Benyovszkyak voltak.
A második világháború után egy évtizedig gazdátlanná vált épületegyüttes helyreállítási munkálatai 1955-ben kezdődtek el. Eredményeképpen a látogatók bebarangolhatják a várat, a több hektáros várkertet, megcsodálhatják az eléjük táruló panorámát, több kiállítást is megtekinthetnek, így például a vár történetéről, a középkori kínzóeszközökről, kesztyű- és divattörténetről, panoptikum (a Tenkes Kapitányáról) kőtár, panoptikum, vadászkiállítás, várterasz, helytörténeti kiállítás.
Cím:
7800 Siklós, Vajda J. tér 8.
Tel: 72/579-427
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Belépők:
Felnőtt:
Nyugdíjas:
Diák (14-24):
Gyermek (6-14):
Fotójegy: 200 Ft/gép
Tárlatvezetés: 5000 Ft/csoport, német, angol: 6000 Ft/csoport! 15-50 főig, 50 fő felett 100 Ft/fő! Előzetes bejelentkezéssel!
Látogatási idő:
Április 15.-Október 15.-ig: Kedd - Vasárnap: 00:90-18:00-ig
Október 16.-Április 14.-ig: Kedd - Vasárnap: 00:90-16:00-ig
Ünnepnapokon is nyitva!
Hétfő szünnap, de a vár látogatható 440 Ft-os egységáron!
A várban a tervek szerint 2010-ben jelentős felújítási és rekonstrukciós munkálatok kezdődnek ezért a látogathatóságról érdeklődjön a Siklósi Tourinform Irodában!
Cím: Siklós, Felszabadulás u. 3.
Telefon: 72/579-090 Tel/Fax: 72/579-091
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Nyitva:
Június 15 és augusztus 31 között
Hétköznapokon: 09:00-17:00
Szombaton: 9:00-14:00, Vasárnap: Zárva
Szeptember 1- június 14:
Hétköznapokon: 08:00-16:00
Szombaton és vasárnap is zárva.
Siklós és a környékének további látnivalói, programajánlatai:
- Tenkes Kapitánya musical
- Siklósi zenélő kút
- Malkocs bej dzsámi
- Máriagyűdi kegytemplom
- Csoda-bogyó tanösvény
- Szársomlyó - hegy túravezetéssel
- Drávai sétahajózás
- Villányi borkóstolás
- Villányi szoborpark
- Harkányi fürdés
- Villány-Siklós borút
- Ormánság
-…és 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa – Pécs (